FRANCIA BULLDOG

R�VID T�RT�NETI �TTEKINT�S: Mint minden Dog, a francia bulldog is az Empirien �s a R�mai Birodalom molosszusait�l sz�rmazik. Rokona az Angli�b�l sz�rmaz� Angol-Bulldognak, rokon a k�z�pkor alanerkuty�ival �s Franciaorsz�g kis �s nagy dogjainak. A francia bulldog, �gy ahogy ma ismerj�k, k�l�nb�z� keresztez�sek eredm�nye, melyeket az 1880-as �vekben, P�rizs munk�snegyedeiben szenved�lyes teny�szt�k folytatt�k. R�gebben P�rizs k�zponti piaccsarnokaiban hentesek �s kocsisok teherhord�ja volt, de k�l�nleges testfel�p�t�s�vel �s jellem�vel, gyorsan megh�d�totta a jobb t�rsas�g �s a m�v�szek vil�g�t. �gy nagyon gyorsan elterjedt. Az els� fajtaegyes�let 1880-ban, P�rizsban alakult. Az els� t�rzsk�nyv 1885-b�l sz�rmazik �s az els� standard 1889-ben k�sz�lt, abban az �vben melyben a Soci�t� Centrale Canine a francia bulldogot �n�ll� fajtak�nt elismerte. 1887-ben �ll�tott�k ki az els� kuty�t versenyen. A standardat 1931/32-ben �s 1948-ban m�dos�tott�k, �s 1986-ban H.F. Reant �s R. Trquet �tdolgozta (FCI megjelentet�st 1987-ben). 1994-ben a Comit� du Club du Bouledogue Francais R. Triquet �r seg�ts�g�vel �jra �tdolgozta.

�LTAL�NOS MEGJELEN�S: Egy tipikus kis form�j� molosszer. Nagys�ga ellen�re egy er�teljes, minden tekintetben r�vid �s z�m�k kutya, r�vidsz�r�, tompa orr� pof�kkal �s �ll� f�lekkel, �s term�szett�l r�vid farokkal. �l�nk, eleven, nagyon izmos �llat benyom�s�t kell keltenie, t�m�r alkattal, �s szolid csontozattal.

VISELKED�S/JELLEM (WESEN): T�rsas�got kedvel�, vid�m, j�t�kos, sportos, �l�nk. K�l�n�sen bar�ts�gos a gazd�j�val �s a gyerekekkel.

FEJ: A fejnek er�teljesnek, sz�lesnek �s kvadratikusnak kell lennie. A fejb�r�n szinte szimmetrikus r�ncok �s red�k k�pz�dnek. A francia bulldogra jellemz� a beh�zott r�vid arcorri r�sz, k�l�n�sen az orr t�j�k�n. A koponya sz�less�g�ben bep�tolja azt, amit a hossz�ban elvesztett.

AGYKOPONYA:
Koponya: Sz�les, szinte lapos, er�sen boltozatos homlokkal. Az el�reugr� szem�ld�kcsontok a szemek k�z�tt h�z�d� er�sen kifejezett bar�zda v�lasztja el egym�st�l. A bar�zda nem terjedhet �t a homlokra a fejb�b nem k�l�n�sen fejlett.
Stop: Nagyon kifejezett.

ARCORRI R�SZ:
Orrt�k�r: Sz�les, nagyon r�vid, felfel� illesztett. Az orrlyukak t�gak �s szimmetrikusak, ferd�n h�trafel� h�z�d�. Az orrlyukak hajlat�nak �s az orrszivacsnak (felgy�rt orr) egy norm�lis orrl�gz�st kell biztos�tania.

Orrh�t: Nagyon r�vid �s sz�les, szimmetrikus red�kkel, melyek az ajkakn�l lefel� h�z�dnak (hossza 1/6 az eg�sz fejhossznak).
Ajkak: Vastag, kiss� petyh�dt �s fekete. A fels� ajkak az als� ajakkal k�z�pen tal�lkozik �s elfedi a fogakat. A fogak nem l�tsz�dnak. A fels�ajak profilban lejt �s lekerek�tett. A nyelv soha nem l�that�.
�llkapocs: Sz�les, kvadratikus, �s er�teljes. Az �llkapocs sz�les �vben h�z�dik el�re, �s az �llcsont el�tt v�gz�dik. Az el�reharap�s m�rt�ke az �llkapocs�gak, �velt lefut�sa miatt cs�kken. Ez az �vel�s arra szolg�l, hogy az el�reharap�st m�rs�kelje.
Fogak: Az �llkapocs metsz� fogai nem helyezkedhetnek a fels� metsz� fogak m�g�. Az als� fog�v elkerek�tett. Az als� �llkapocs ne legyen oldalt ferde, vagy torz. A metsz�fog �veinek a t�vols�g�t nem lehet pontosan meghat�rozni, alapvet�en fontos, hogy az ajkak �gy tal�lkozzanak, hogy a fogakat takarj�k. Vagyis z�rt sz�jn�l a fogak nem l�tsz�dhatnak.
Pof�k: A pofaizomzat j�l fejlett, de nem kiugr�.

SZEMEK: M�lyen illesztett szemek, kifejez� tekintet, az orrt�k�rt�l �s a f�lekt�l t�vol �l�k. A sz�ne fekete, nagy �s kerek, enyh�n kid�lled�. A szemfeh�rje nem l�that�, a kutya el�re tekint. A szemh�jjak mindig feket�k.

F�LEK: K�zepesen nagy, a f�lt�z�sn�l sz�les, a f�lhegy elkerek�tett. Magasan a fejtet�n t�z�tt, de nem t�l k�zel egym�shoz. Egyenesen hordott, a f�lkagyl�k el�re nyitottak. A f�lb�r v�kony �s puha tapint�s�.

NYAK: R�vid, enyh�n �velt, lebernyeg n�lk�l.

T�RZS:
Fels� vonal: A fels� vonal az �gy�kt�j�kig egyre emelked�, hogy azt�n hirtelen lejtsen a farok fel�. Ennek a k�l�n�s form�nak az oka a nagyon r�vid �gy�k.
H�t: Sz�les �s j�l izmolt.
�gy�k: R�vid �s sz�les.
Far: Ferde.
Mellkas: Sz�lesen nyitott.
Als� vonal: Felh�zott, de nem ag�rhas.

FAROK: R�vid, m�lyen t�z�tt, a combokhoz simul�, a t�z�sn�l vastag. Csom�s vagy megt�rt farok, a v�ge fel� elkeskenyed�. Mozg�sban is mindig a v�zszintes alatt hordott. Egy relat�v hossz�, de nem a cs�nk al� �r� megt�rt farok megengedett, de nem k�v�natos.

V�GTAGOK:

Mells� v�gtagok:
Lapocka: R�vid, vastag, j�l fejlett izomzat.
Felkar: R�vid.
K�ny�k�k: Felt�tlen�l a testhez simul�k.
Alkar: R�vid, j�l illesztett, egyenesen j�l izmolt.
El�ls� l�bt�: Er�teljes �s r�vid.

H�ts� v�gtag: Er�s �s izmos, valamivel hosszabb mint a mells� v�gtag, ez�ltal a far megemelkedik. Oldalr�l �s h�tulr�l n�zve egyenesen �s mer�leges.
Comb: Izmos, feszes, nem t�lzottan lekerek�tett.
Cs�nk: M�lyen illesztett, nem nagyon sz�gelt, de nem is meredek.
H�ts� l�bt�: Er�teljes, �s r�vid. A bulldog nem sz�lethet farkask�r�mmel.

Mancsok: A mells� mancs kicsi �s kerek, un. "macskamancs" talajt fog�, enyh�n kifel� fordul�. Az ujjak t�m�rek, a k�rm�k r�videk, �s vastagok. A talpp�rn�k kem�nyek, vastagok �s feket�k. A cs�kos egyedekn�l a k�rm�k feket�k. A "caille" (a fauve cs�kos kuty�k k�zepesen feh�r foltoz�ssal) �s "fauve" ( a fak� sz�n� kuty�k k�zepes vagy kiterjedt feh�r foltoz�ssal) a s�t�t k�rm�ket el�nyben r�szes�tik, de a vil�gos k�rm�k sem b�ntetend�k. A h�ts� mancsok igen t�m�rek.

MOZG�S: Szabad mozg�s, a v�gtagok p�rhuzamosan mozognak a talajon.

SZ�RTAKAR�:
Sz�r: Sz�p, d�s, f�nyes �s puha r�vidsz�rzet.

Sz�n: - egyenletesen Fauve, (arany-s�rga) cs�kos, vagy cs�kn�lk�li, vagy korl�tozott
foltoss�ggal, - cs�kos, vagy cs�kn�lk�li fauve, k�zepes vagy kiterjedt foltoss�ggal.
A fauve �sszes �rnyalata megengedett, a "v�r�s"- a "tejesk�v�" sz�nig. A teljesen feh�r kuty�kat a "cs�kozott fauve kiterjedt feh�r foltoss�ggal" sz�nhez soroljuk. Ha egy kuty�nak k�l�n�sen s�t�t az orrt�kre �s s�t�tek a szemei, akkor k�l�n�sen sz�p egyedekn�l, egy kev�s pigmenthi�ny a szemh�jjak k�r�l megengedett.

NAGYS�G/S�LY: Egy j�l tartott bulldognak a s�lya nem lehet kevesebb mint 8 kg, �s nem lehet t�bb mint 14 kg. A nagys�ga ar�nyban van a s�ly�val.

HIB�K: Minden elt�r�s a megengedettn�l hib�nak tekintend� �s a hiba nagys�g�nak megfelel�en kell �rt�kelni.
Sz�k vagy �sszegy�rt orr, kr�nikus horkol�k, rosszul z�r�d� ajkak, pimenthi�nyos ajkak, vil�gos szemek, nyaklebernyeg, magasan hordott farok, t�l hossz� vagy abnorm�lisan r�vid farok, laza k�ny�k�k, meredek vagy el�re illesztett cs�nk, rendezetlen mozg�s, t�l hossz� sz�r.

S�LYOS HIB�K: Orrt�k�r mely nem fekete, ny�lajkak, oll�sharap�s, t�p�fog �lland�an l�tszik, k�l�nb�z� sz�n� szemek, nem �ll� f�lek, csonk�tott f�lek- farok vagy elt�vol�tott farkask�rm�k, farokn�lk�lis�g, a h�ts� v�gtagokon farkask�r�m vagy elt�vol�tott farkask�r�m helye, fekete cser jegyekkel eg�rsz�rke vagy barna sz�r.

MEGJEGYZ�S: A kanoknak k�t j�l fejlett her�vel kell rendelkezni�k, melyek a herezacsk�ban helyezkednek el.